Zeneszemle: Mindenféle zenei albumokról:klasszikus,rock,jazz,népzene. Ajánló, nem letöltés!

 Véleményem szerint az 1980-as évek időszaka az egyetemes könnyűzene virágkora volt. Teljesen szubjektív slágerlista az 1980-as évek legjobbjaiból.Készült:2021.11.03 1.A-ha:Take on Me 2. Black:Wonderfoul Life 3. LGT:Nem adom fel 4. Duran Duran:Wild Boys 5. Falco:Rock me Amadeus 6. Edda Művek:Minden sarkon álltam már (ez 1980-ban jelent meg, épphogy belefér az időhatárba) 7. Pet Shop Boys:It's a Sin 8. Falco:Wiener Blut 9. Omega:Fekete pillangó 10. Europe:The Final Countdown (2023-ban ezt már előrébb tenném a listán)

 A Jelentés az alagútból című dal a Napoleon Boulevard: Mennyből az angyal című albumán hallható. A dal szövege metaforikus, az alagút nem egyszerűen építmény, hanem a Kelet és Nyugat között megrekedt, lépni igyekvő, de ahhoz erőtlen Magyarországot szimbolizálja. A zene tág, nagyívű ,szinte musical-szerű, a szöveg közéleti, kemény, ez remekül ellenpontozza egymást.  A baj az, hogy ez a szöveg még mindig aktuális. Ha egy ma is aktív magyar előadó vagy együttes állna elő ezzel a dallal, agyondicsérné a kritika, milyen szépen, zenébe öntve megfogalmazták a mai valóságot. Szerintem ma ez dal felkerülne a legfrissebb toplistákra. Azaz: szellemi értelemben ugyanott vagyunk, mint húsz éve. Legfeljebb jobban megtanultunk kamuzni.  És hát, végül és nem utolsósorban, szólni kell Vincze Lilla elképesztően gyönyörű és utánozhatatlanul egzotikus hangjáról. Hol keletiesen egzotikus, hol operaszerűen széles, nagyon nagy a hangterjedelme, és minden hang tiszta, pontos. Vincze Lilla példá...

Az alábbi Top 10 Magyar Énekesnők lista úgy keletkezett, hogy a legnépszerűbb videomegosztó portálon nézegettem a híres magyar énekesnők klipjeit és ahogy tetszés szerint sorba raktam őket, hát abból lett a TOP 10. Tehát nem eladási lista, hanem teljesen szubjektív, a pillanatnyi ízlésemen alapuló lista ez. 10.Koncz Zsuzsa:Történelmi lecke fiúknak 9. Rúzsa Magdolna: Lesz, ahogy lesz 8. Katona Klári:Mint a filmeken 7.Kovács Kati: Nem leszek a játékszered 6. Kovács Kati: Úgy szeretném meghálálni 5. Vincze Viktória:Hány éjjel vártam  Ehhez dalhoz, pontosabban: a listán elfoglalt előkelő helyéhez egy kis magyarázat: erős személyes emlékek kötődnek hozzá... 4. Szűcs Judith:Táncolj még 3. Katona Klári:Mama 2. Koncz Zsuzsa: Jelbeszéd 1. Rúzsa Magdolna: Egyszer Mivel mi nem letöltős oldal vagyunk, keresse ki mindenki ezeket a felvételeket! Kitűnő zenék, öröm hallgatni!

Nagyon szeretem, sokakkal együtt, az amerikai-kanadai Leonard Cohen: Hallelujah című dalát. Az utóbbi 1-2 évben egyre több magyar előadó is felveszi a dalt repertoárjába, a nevesebbek közül említsem  Kulka Jánost. Éneklik a Halleluját, magyarul. Zeneszerető keresztény emberként, pusztán hitre alapozva, sajnos, azt kell mondjam, nem tartom sikerültnek a magyar fordítást. Az alábbiak miatt: 1.A magyar emberek többsége, sőt,még a zsidó vallást gyakorlók többsége sem ismeri a héber zene sajatosságait, hangtanát. Ezért aztán a legtöbb hallgató számára az első strófa egyszerűen érthetetlen. Itt, véleményem szerint,el kellett volna rugaszkodni az eredeti szövegtől, nem fordítást, inkább átiratot kellett volna készíteni. 2. A szótagszám időnként nem stimmel, ezért az énekeseknek itt-ott el kell harapniuk egy-egy szótagot. Képzelem, mennyire örülök neki. 3. A negyedik versszakig azt hihetjük, kizárólag Istenről szól a dal azátn valahogy belekeveredik a szerelem. Ki érti ezt? Az vol...

Jó pár hete a legnagyobb videomegosztó portálon látható- hallható László Attila és Meggyes Csabi duettje,mely az Edda Művek Álmodtam egy világot című dalát dolgozza fel. Néhány megjegyzést szeretnék fűzni a produkcióhoz. 1. Nagyon tetszik az egész,Attila és Csabi karaktere,hangja,zenei profilja remekül kiegészítik egymást. 2.Remek ötlet volt,hogy szinti-alap helyett zongoraalappal vették újra a dalt. 3. Nem érezhetjük a duetten a feldolgozás-jelleget. Ma,a 21.században is lehet világot álmodni. És ha már megálmodtuk,ugyebár... Egyszóval:szerintem nagyon jó feldolgozás,nagyon jó duett.Igazi,nívós zene,bárhol a nagyvilágban felvállalható.

Nagyon ritka, hogy kortárs opera akkora nemzetközi sikert arasson, mint Eötvös Péter zeneműve,A szerelemről és más démonokról. Több fesztivált megjárt zeneműről van szó, amely bizonyítja, hogy a zenés színház a 21. században is tud olyat mondani, ami érdekli mind a szakmát, mind a nagyközönséget. 2017.óta számtalan hazai és nemzetközi elismerést " zsebelt be" Eötvös Péter operája. A szerelemről és más démonokról kiváló ihletforrás, a világhírű író, Gabriel García Márquez azonos című regénye alapján íródott, a többnyelvű szöveget ( mely itt nemcsak az etno-divat kedvéért többnyelvű, hanem a sajátos poliglottság sajátos funkcióval bír) Hamvai Kornél jegyzi. A zene elképesztően jó, olyan mélységeket hoz elő a lélekből, melyre irodalomban csak a többek között García Márquez nevével is feljegyzett mágikus realizmus képes. A cselekmény szerint egy fiatal lányt veszett kutya harap meg, de ebből nem lesz szenzáció, mert ugyanebben a pillanatban napfogyatkozás köszönt a városra. A ...

Bartók zenéjének sokoldalúságáról az is árulkodik, hogy milyen sokféleképpen fel lehet dolgozni ( legalábbis 2015.óta, amikor lejárt a műveire vonatkozó jogvédelem). A Sárik Péter Trió látszatra lehetetlen vállalkozásba fogott, mikor X Bartók című lemezén Bartók-műveket dolgozott fel jazz stílusban ( hogy aztán a jazz is mennyire sokoldalú, mennyire gyűjtőfogalommá vált, az más kérdés). Az itt előadott klasszikus zenemű-feldolgozások közül nekem a Mikrokozmosz tetszik legjobban: ha két, pontosabban három szóban kellene összefoglalni: líra és lendület. Aki érdekel a szomszédos népek zenéje, örömmel fogja hallgatni a Román táncok adaptációját is. Bartók Béla- tudomásom szerint- nem rajongott a jazzért. Túl felszínesnek tartotta a dallamvilágot, illetve kifogásolta az improvizáció központi szerepét. Ugyanakkor értékelte a jazz mélyén megbúvó "népi lényeget", a százados mélységeket. Azt gondolom, a Sárik Péter Trió X Bartók című albuma tetszene a 20.század talán legnagyobb ma...

Hát, ez brutális volt! Néztem a MüpArt Classic sorozatot az m5 kulturális tévécsatornán ( csak az érdekesség kedvéért a dátum: 2020.január 15., este). Nem vagyok igazán tájékozott a klasszikus zenében, a meglehetősen nonkonform orosz zsenitől, Szkrjabintól pedig egyetlen művet sem ismertem. Kovács János karmester vezényletével felcsendült az orosz zeneszerző utolsó zenekari műve- és, bár nem jellemző rám, de padlót fogtam. Tátott szájjal bámultam a képernyőt, mint kamaszgyerek koromban a focimeccset. A Prométheusz- A tűz költeménye című zenekari darab egyáltalán nem hasonlít semmihez, amit eddig hallottam ( klasszikus zenére gondolok). Nincs benne semmi kimódoltság, beosztottság, életidegenség. Van viszont eredetiség, tűz, remek zongorajáték ( Báll Dávid ezúttal is kitűnő volt), és a végén a szöveg nélkül éneklő kórus- elképesztő. Kíváncsi lennék ,mit szóltak ehhez a műhöz Szkrjabin korában ( a 20. század elején). Szerintem nem örültek neki. Ma, a 21. században már tátott szájjal ...

Fiatalkorom óta kedvencem az ún. etno-jazz ( ami már maga is egy sokágú zenei irányzattá fejlődött). Amit azonban a Togo All Stars zenekar művel, arra szavak nincsenek! Tchaka, tchaka című, közel negyedórás szerzeményükben- melynek igazából csak a váza van eltervezve, a többi improvizáció- az afrikai spritualitás minden csínját-bínját felvonultatják, az okkult túlzások nélkül. Itt egy másik dalt linkelek, mert ez is jó: https://www.youtube.com/watch?v=HVNRh86991Q Ráadásul igen eredményesen és fülbemászóan ötvözik az európai zenét az afrikaival, mégsem az az érzése a hallgatónak, hogy akkor na, ez most egy hibrid zene, hanem önálló entitás. A gyermeknek önálló személyisége van. A Togo All Stars bebizonyítja, hogy Afrikából indulva is lehet jó zenét művelni ( az albumok már Németországban és Hollandiában jelennek meg), ritmusosság és dallamosság igenis összeegyeztethető, a hallgató pedig megnézi a videót, és fél perc múlva már Afrika egyik őserdejében érzi magát, mint keresztény miss...

Tudják Önök, ki volt Arrigo Boito? Valószínűleg a magyar zenerajongók nagy része nem is hallott róla. Pedig az olasz mester nem volt kispályás a 19.század zenei életében. Ő írta például Giuseppe Verdi Falstaff és Otello című operájának librettoját. Nem akárkivel dolgozott tehát. Aztán, ahogy az már lenni szokott, a háttérember előrelépett, és gondolta, saját operát ír. Ez lett a Mefistofeles. A zeneművet 1862-ben mutatták be, a kritikusok és a közönség a "megosztó,de inkább nem"- címkéjű dobozba helyezték be. Magyarul: bukta, de nagyon. Már éppen levették volna a műsorról szegény Mefistofeles-t, amikor is újsághír jelent meg: két kritikus párbajozott az opera miatt. A vitatéma az volt: a Mefistofeles wágnerista, avagy nem wágnerista. A wágnerizmus, tetkintve megalkotójának északi származását, a mediterrán világban megbélyegző címkének számított. Azt tekintették wágneristának, aki csillogó, felszínes zeneművet ír, amelyben fontosabb a meghökentés, mint a mélyebb érzelmek é...

Régi, de mindig aktuális lemez: egyéni, intellektuális. 1967-ben, több, mint 50 éve jelent meg az album. A metodista lelkész apa és templomi orgonista anya gyermeke,Don Ellis, foglalkozása szerint jazztrombitás volt, de volt a lelkében alami örök kísérletező. Aztán néha bejött a kísérlet, néha nem. Az electric Bath a sikeres próbálkozások közé tartozik. Don Ellist igencsak aggasztotta a rockzene előretörése az 1960-as években ( meg hippimozgalom is aggasztotta, de erről most nem szólunk.). Aztán kitalálta Don Ellis, hogy ( ha már a gát átszakadt) beemeli a rock bizonyos elemeit a jazzbe. Így született meg a jazzrock, más néven fúziós zene. Don Ellis szerint ő volt ennek a stílusnak a megalkotója, mások szerint meg nem. Dehát nem az lényeg ,hogy kirakta le a Lánchíd alapkövét, az a lényeg, hogy van Lánchíd... Az Electric Bath album legnagyobb erénye, hogy Ellis zenekara úgy játszik a hallgatóság hangulatával, mint macska az egérrel. Változatos ritmikájú dalok hol gyors, hol lassú, h...

Ákos Élő dalai...Az addigi életmű összessége és részben átdolgozása. Komplex stílusú, átfogja a könnyűzene valamennyi irányzatát: elektronikus pop, rock, progresszív rock, alán csak a punk hiányzik. Az Élő dalok huszonéves korom egyik maradandó zenei emléke. Nagyon modern, nagyon szerethető koncert-CD ( és műsoros kazetta, ó de jó kis hanghordozó volt az...). A Tanulékony szörnyeteg egyszerűen levett a lábamról, az utolsó három szám pedig- véleményem szerint- az egyik leghangulatosabb, legkreatívabb koncertlemez-rész. A Hello bús szomorúságát felváltja Az utolsó léevél bús szomorúsága- de mennyivel más a kettő! Mert bánkódhat az emberi lélek többféleképp. Ebből a szomorkás állapotból pedig kiemel az Esőkirály elképesztő feldolgozása. Mindig a mítosz emel ki a hétköznapok sivárságából. A Test - nem is tudom, mit mondjak. Befagy a szó. Csak Te vagy- ez már Istenről szó, a hétköznapok fogságában vergődő ember istenkereséséről.  Csak hallgasd, és tanulj. Saját magadról tanulj. Ák...

A Rómeó Vérzik zenekarral úgy ismerkedtem meg, hogy egy barátomnak megvolt a Három című CD, és betettük a lejátszóba. Nagyon elbűvölt, ahogy Kovács Koppány énekelt: tiszra volt és érthető, nagyon sok rockénekessel ellentétben. Feltekertem a lejátszót maximális hangerőre, és még akkor is tiszta volt és érthető. Tehát: tud. Amúgy a CD-ről annyit, hogy jó példája annak, hogy lehet rock and rollt, vagy mocskos rockot játszani anélkül, hogy rátévednénk az okkultizmus kétes mezejére. A szövegek vállalhatók, időnként filozofikusak, a zene tempós de nem követhetetlenül gyors, Az egész összességében véve: tanulságos és kellemes. Hogy melyik dal tetszett legjobban? Kalózhajó, Fényt a fejekbe! ( A szövegről eszembe jutott Zoárán egyik dala, a Soha ne higgyetek a szemeteknek!), valamint a címadó dal, a Három.... Az is tetszik, ahogy a szlovákiai magyarságukat kezelik. Természetesen, nem átpolitizálva. A Rómeó Vérzik szimpatikus zenekar. Több ilyen kellene.

Lengyel jazz: a kommunizmus idején ez a kifejezés szinonímája volt a " szabadság", intellektuális függetlenség", " kreativitás" szavaknak és kifejezéseknek. A bravúr az, hogy a lengyel jazz-zene képes volt megőrizni pozícióit a kommunizmus bukása után is, sőt, a 21. században talán még meg is élénkült kissé. Jó példa erre a Marcin Wasilewski Trio 2008-ban megjelent albuma, a January. A cím metaforikus, azt jelenti: valaminek a kezdete, a formálódás, az alakulás időszaka. Marcin Wasilewski zongorán játszik, Slawomir Kurkiewicz nyomja a basszust, Michail Miskiewicz pedig dobol, de még hogy...  A January album műfaja: hát...a Kiadó igyekezett begyömöszölni a zenekart a " világzene" címkéjű dobozba, ez azonban szűknek bizonyult. A kompozíciók között találunk balkáni orientációjú, pörgős-táncos zenét éppúgy, mint az úgynevezett etno-jazz és a hagyományos európai modern jazz ötvözetét. Azt már mondanom sem kell, hogy kiváló hangszeres tudású zenészekről v...

A Magyar Állami Hangversenyzenekar ( ma már Nemzeti Filharmonikus Zenekar) Antal Mátyás vezényletével adja elő Johannes Brahms: Magyar táncok című művét. Nagyon kellemes, néhol vérpezsdítő előadás. Személyes kötődésem is van a műhöz: 12 éves koromban ez volt az első klasszikus zenei alkotás, amit hajlandó voltam végighallgatni ( akkor még lemezről), és tetszett. Nagyon fontosnak találom, hogy végre az egész művet egyben adják elő. A 21 Magyar táncot Brahms nagyon fontos műnek tekintette, s mindenekfelett. egységes egésznek. Nem 21 kis mű, véletlenszerűen egymás mellé rendelve, hanem nagyon okosan felépített, voltaképpen 21 tételből álló zenemű. Nem véletlenül hallható az F major hamarabb ,mint a D minor. Az iskolákban is így kellene hallgatni a tanulóknak, egyben. A MÁH előadásában ez az egység remekül megmutatkozik. Szóval, jó album, a magyar komolyzenei CD-k egyik legjobbika. Azt látom, hogy nehéz beszerezni. Azonkívül, ha szabad egy kritikai megjegyzést a borítóról: Brahms szem...

Amikor Szörényi Levente és Koncz Zsuzsa berobbant ezzel a lemezzel (1988), sokan máris új korszakról beszéltek. Eszétátk áradoztak arról, hogy mostantól fogva minden magyar dalnak Arany, Petőfi, Vörösmarty vagy éppen József Attila lesz a fel nem kért szövegírója. Irodalomnak és könnyűzenének efféle összeházasítása azért nem következett be, a Balladák mégis emlékezetes lemez maradt. Véleményem szerint a Vörös Rébék a legjobban sikerült dal: szabályszerű dallamtapadásom volt napokig ettől a népdalos-folk beates dallamvilágtól, a szöveg pedig ugyebár, önmagát adja...A Kőmíves Kelemen refrénje is hasonló reakciókat vált ki a hallgatóból: mindenki megátkozza azt, akit éppen haraggal illet. A Fehér Anna vége hasonló. A Hej,barátom lírai dal, merengés a tűnő időn, annak megtanulása, hogy év jön év után, hónap hónap után, nap pedig nap után. A Végtelen úton szerintem alaposan kilóg a lemez dalai közül, olyan, mintha egy KFT-dal lenne, amúgy jó zene, csak nem Szörényi. A Szondi két apródjába...

Jennifer Rush amerikai énekesnő az 1980-as években üstökösként tűnt fel. Tudott valami olyat, amit kevés kolléganője: énekelni. Amint az a Classics című albumról is kiderül, olyan hangi adottságai vannak, mint keveseknek. Ezért van az, hogy koncertjein még mai napság is több tízezren vannak jelen, köztük fiatalok is. A Classics című lemez hangulata egészében véve musicalszerű. Nagyívű dallamok, átfogó szövegek, óriási hang. Néhány dalról, csak válogatásszerűen: Érdemes rengetegszer meghallgatni a Destiny ( azaz: Végzet) című dalt: anak idején rajongói a Metropolitanba követelték az énekesnőt. Az I Come Undine egy igazi felpörgető dal, eső esetén ajánlott. A 25 Lovers pedig afféle óvatos bevezetés a száguldás előtt. Hogy mit szólok az Ave Maria feldolgozásához? Szerintem nem feldolgozás. Valahogy azt érzem, a harangzúgáson kívül semmit nem tesz hozzá az eredetihez, csak egy kicsit meggyorsítja. Az album végén található, Az Utazás Végén című dal ( Leslie Mándoki Intézte el, hogy Jenni...

A Lord együttes Szombathelyről indult, innen lettek országosan ismertek. 1988-ban aztán berobbantak a magyar rockvilágba, Szemedben a csillagok című lemezükkel. Ez a zene rockezene ugyan, de egészen más értelemben, mint pl. az EDDA Művek vagy a Hobo Blues Band. Sokkal- és ezt most jó értelemben mondom- lightosabb, szórakoztatóbb, nem annyira intellektuális. Az üzenet viszont egyértelmű: humanizmus, alázat a rock iránt, együttérzés a szenvedőkkel. Pohl Mihály énekel a lemezen- sokan, annak idején mondogatták, hogy az ő hangja nem kifejezetten " rockra való". Vékony. Szerintem ez nem igaz, sehol az előírva, hogy egy rockénekes basszus hangnemben kell, hogy beszéljen, és végig kell üvöltenie az egész lemezt. Pohl Mihály hangja finom, de finomkodó, érzelmes, de nem érzelgős. Jó helyen van ott, ahol van. A dalok többsége- mai, 21. századi füllel hallgatva-  jó. Nem slágerlistavezető, de azért TOP 10. Lehet, hogy ez többet ér, mint egy listavezető és nulla TOP 10....Az Álmodo...

2001.februárjában Friderika elkészítette Hazatalálsz című albumát. Rendkívül igényes, komoly produkcióval gazdagodott a magyar zene kincsestára. Érdemes ezért dalonként bemutatni az albumot. A lemez tartalmi koncepciója nem más, mint felvillantani egy megtért keresztény ember útját a bűnből az isteni igazságba. Zenei koncepciója pedig az, hogy mindezt a folyamatot zeneileg eklektikusan, a könnyűzenének nevezett ( olykor nagyon nehéz) művészet legkülönbözőbb stíluseszközeivel megtenni, úgy, hogy a produkció világi ember számára is elfogadható, jól hangzó legyen. A nyitódal a Sordino. Nagyszerű felütés, szinte behúzza a hallgatót egy adott világba, egyszerre sejtelmes és realista, Friderika keleties hangját jól ellenpontozza a férfi rap ( talán már nem olvasok annyira jól, de nem találom, ki rappel). Az igazi boldogság ( nem tudok jobb szót rá) olyan napsugaras dal. Azért nem írom, hogy dicséret, mert nem hangzik Isten neve. Ennek ellenére mindenki tudja, kiről van szó. Az énekhang ...

Nagyon újszerű mondanivalójú, a zenéről szóló zenei album. A KFT egyik legjobb produkciója. Sajnos, a magyar médiában nem kapta meg a kellő figyelmet- dehát eben az országban ehhez már hozzászoktunk. Nézzünk meg néhány dalt az albumról! A címadó produkció, a Higiénikus ember,egy benzinkúti vizelésről szól, eléggé naturalista módon, humorral. Maga a naturalizmus jelenti a humort. Pontosabban: az elhanyagoltságról, a butaságról, a Magyarországon sokszor tapasztalható általános igénytelenségről énekelnek Laárék. A Százszorszép című dal a nyálas fiúcsapatokat figurázza ki, a szerelem öncélú dicséretével, sokszor szándékosan eltorzított hangon.  Rózsa- hát az nem tudom, miről szól. Dinamikus popzene, vokál énekel a felelősség fontosságáról. Egyszerűen elmagyarázhatatlan a dal, ugyanakkor jó, napokig dallamtapadásom volt tőle. A bálnák is emberek- hát ez a legérdekesebb dal. Ál-líra- talán ez a legjobb műfaji meghatározás. Látszólag a toleranciáról énekel, valójában inkább a tolera...