Zeneszemle: Mindenféle zenei albumokról:klasszikus,rock,jazz,népzene. Ajánló, nem letöltés!

Fiatalkorom óta kedvencem az ún. etno-jazz ( ami már maga is egy sokágú zenei irányzattá fejlődött). Amit azonban a Togo All Stars zenekar művel, arra szavak nincsenek! Tchaka, tchaka című, közel negyedórás szerzeményükben- melynek igazából csak a váza van eltervezve, a többi improvizáció- az afrikai spritualitás minden csínját-bínját felvonultatják, az okkult túlzások nélkül. Itt egy másik dalt linkelek, mert ez is jó: https://www.youtube.com/watch?v=HVNRh86991Q Ráadásul igen eredményesen és fülbemászóan ötvözik az európai zenét az afrikaival, mégsem az az érzése a hallgatónak, hogy akkor na, ez most egy hibrid zene, hanem önálló entitás. A gyermeknek önálló személyisége van. A Togo All Stars bebizonyítja, hogy Afrikából indulva is lehet jó zenét művelni ( az albumok már Németországban és Hollandiában jelennek meg), ritmusosság és dallamosság igenis összeegyeztethető, a hallgató pedig megnézi a videót, és fél perc múlva már Afrika egyik őserdejében érzi magát, mint keresztény miss...

Régi, de mindig aktuális lemez: egyéni, intellektuális. 1967-ben, több, mint 50 éve jelent meg az album. A metodista lelkész apa és templomi orgonista anya gyermeke,Don Ellis, foglalkozása szerint jazztrombitás volt, de volt a lelkében alami örök kísérletező. Aztán néha bejött a kísérlet, néha nem. Az electric Bath a sikeres próbálkozások közé tartozik. Don Ellist igencsak aggasztotta a rockzene előretörése az 1960-as években ( meg hippimozgalom is aggasztotta, de erről most nem szólunk.). Aztán kitalálta Don Ellis, hogy ( ha már a gát átszakadt) beemeli a rock bizonyos elemeit a jazzbe. Így született meg a jazzrock, más néven fúziós zene. Don Ellis szerint ő volt ennek a stílusnak a megalkotója, mások szerint meg nem. Dehát nem az lényeg ,hogy kirakta le a Lánchíd alapkövét, az a lényeg, hogy van Lánchíd... Az Electric Bath album legnagyobb erénye, hogy Ellis zenekara úgy játszik a hallgatóság hangulatával, mint macska az egérrel. Változatos ritmikájú dalok hol gyors, hol lassú, h...

Lengyel jazz: a kommunizmus idején ez a kifejezés szinonímája volt a " szabadság", intellektuális függetlenség", " kreativitás" szavaknak és kifejezéseknek. A bravúr az, hogy a lengyel jazz-zene képes volt megőrizni pozícióit a kommunizmus bukása után is, sőt, a 21. században talán még meg is élénkült kissé. Jó példa erre a Marcin Wasilewski Trio 2008-ban megjelent albuma, a January. A cím metaforikus, azt jelenti: valaminek a kezdete, a formálódás, az alakulás időszaka. Marcin Wasilewski zongorán játszik, Slawomir Kurkiewicz nyomja a basszust, Michail Miskiewicz pedig dobol, de még hogy...  A January album műfaja: hát...a Kiadó igyekezett begyömöszölni a zenekart a " világzene" címkéjű dobozba, ez azonban szűknek bizonyult. A kompozíciók között találunk balkáni orientációjú, pörgős-táncos zenét éppúgy, mint az úgynevezett etno-jazz és a hagyományos európai modern jazz ötvözetét. Azt már mondanom sem kell, hogy kiváló hangszeres tudású zenészekről v...

Nagyon újszerű mondanivalójú, a zenéről szóló zenei album. A KFT egyik legjobb produkciója. Sajnos, a magyar médiában nem kapta meg a kellő figyelmet- dehát eben az országban ehhez már hozzászoktunk. Nézzünk meg néhány dalt az albumról! A címadó produkció, a Higiénikus ember,egy benzinkúti vizelésről szól, eléggé naturalista módon, humorral. Maga a naturalizmus jelenti a humort. Pontosabban: az elhanyagoltságról, a butaságról, a Magyarországon sokszor tapasztalható általános igénytelenségről énekelnek Laárék. A Százszorszép című dal a nyálas fiúcsapatokat figurázza ki, a szerelem öncélú dicséretével, sokszor szándékosan eltorzított hangon.  Rózsa- hát az nem tudom, miről szól. Dinamikus popzene, vokál énekel a felelősség fontosságáról. Egyszerűen elmagyarázhatatlan a dal, ugyanakkor jó, napokig dallamtapadásom volt tőle. A bálnák is emberek- hát ez a legérdekesebb dal. Ál-líra- talán ez a legjobb műfaji meghatározás. Látszólag a toleranciáról énekel, valójában inkább a tolera...

Nagyon sokan próbálkoztak már azzal, hogy fiatalok részére értékorientált és semmi rosszra nem buzdító zenei albumokat készítsenek. Van, akinek ez sikerült, van, aki inkább visszamenekült a maga popkultúrás-celebes világába, mert ott érezte otthon magát. Pajor Tamásnak sikerült. Az Önök Érték egy vidám, dinamikus, ugyanakkor értékcentrikus, gondolkodásra késztető zenei album. Ha szabad személyeskedni: jómagam még megjelenése után több, mint tíz évvel is szívesen hallgatom. Hogy miért? Mert keresztény. Isten és a Biblia értékeit hirdeti,igaz, nem direkt evangelizációs formában, hanem metaforák mögé rejtve. Az Önök Érték tehát olyan, világi zene, amit keresztény fiatalok is nyugodtan hallgathatnak. A szövegvilágban egyértelműen a parodisztikus elem dominál. A Tiszt című dal az állítólagos magyar RNR forradalmat, A Horváthék fia című lírai opus pedig a korabeli fiúcsapatok nyálgép-zenéjét parodizálja, ráadásul úgy, hogy szövege mindvégig tragikusan komoly, és a kábítószer-fogyasztás ...

Az album címe egy metafora: mindannyian turisták vagyunk. Nem a miénk a Föld. De ott vagyunk bárhol, mindenhol. És sehol nem érezzük magunkat igazán otthon. Mert turisták vagyunk mindig, mindenhol. Metaforák vagyunk. Azért szeretem ezt a Kispál- albumot, mert nagyon sok zenei stílus hallható rajta. Van itt igazi hatvanas évekbeli rock and roll ( Tiszai pályaudvar), rap ( Menjél messze), lendületes konyharock a la nyolcvanas évek ( Küldi a megoldást), folk- rock ( De szeretnék), soul ( Extra light)- de amúgy Kispál és a Borz- módra halljuk ezeket, eltúlozva, magában rejtve önmaga paródiáját. Nagyon jó a dalok elrendezése, egymásutánisága, ez általában gyengéje a magyar zenekaroknak, itt ez nagyon jól meg lett oldva. S mint minden Kispál és a Borz album esetében, a Turisták bárhol esetében is legfontosabb: a szöveg. Humoros. Jelenségorientált, szituatív Sosem direkt, mindig metaforikus. Liberális- ez olykor túlzásba is megy, főképp az Extra light című dalban. Finom, nem sértő ...

Az 1991.év nagy durranása volt az EDDA Művek 11. albuma, a Szélvihar. Akkoriban támadt fel Magyarországon a motoros-kultusz, menő volt szögekkel kivert dzsekiben motorozni az országúton. A Szélvihar zenéje ezt a " motoros" szellemet képviseli: lendületes, dinamikus, húz magával. Véleményem szerint, ha versenyt rendeznénk az EDDA- albumok között, hogy melyik a legjobb első perc, a Szélvihar nyerne. Az a billentyű-dob-billentyű-dob, majd belesikolt Pataki Attila- az egyszerűen zseniális. Maga a címadó dal elsősorban a tizenévesekhez, a vadakhoz, a lázadókhoz szól,és óva int. A másik remekmű ezen az albumon a Visszaesők dala. Az EDDA mindig is szívén viselte a megtévedt emberek sorsát ( ld. a 7. lemezen a Börtön című dalt), de ez a Visszaesők dala, ez még annál is jobban sikerült. Dzsesszes futamok, iszonyatosan kemény szöveg, ütős refrén, szinte akciófilmet lehet írni rá. Ha valakinek már elment a kedve az élettől, és szeretne egy nagyot- felpörögni, akkor tegye be a Szélvi...

Ez volt az első album Magyarországon, mely megpróbálta összeházasítani a komolyzenét és a könnyűzenét, sikerrel. 1972-ben jelent meg először a Szvit, később újra meg újra kiadták, szerintem hozzátartozik a magyar zenei alapműveltséghez.Tanítani kellene a középiskolák ének-zene óráin. Olyan dalok hallhatók rajta, mint az Ébredés, a Hazafelé, és egy alig másfél perces remekmű, a Délutáni szerelem. Utóbbi dal a megpihenésről, a mindennapi rohanásban való elfáradásról szól. Ami tartós és maradandó slágernek bizonyult, az Én elmegyek. A fiatalok örök útkereséséről, az ezzel járó csapdahelyzetekről, a körkörösség veszélyéről szól, azt gondolom, minden fiatalnak ismernie kellene. A zene kiváló, Kóbor János pedig, szerintem, ezen az Omega-albumon énekel legjobban. Kiegyensúlyozott, nem keresi a jó hangokat, a bravúrokat, hanem egyszerűen csak végrehajtja. Véleményem szerint a Járt itt egy boldog ember c. dalban érvényesül legjobban a hangja. A Szvit remek album, mindenkinek tudom ajánlan...