Zeneszemle: Mindenféle zenei albumokról:klasszikus,rock,jazz,népzene. Ajánló, nem letöltés!

 A Jelentés az alagútból című dal a Napoleon Boulevard: Mennyből az angyal című albumán hallható. A dal szövege metaforikus, az alagút nem egyszerűen építmény, hanem a Kelet és Nyugat között megrekedt, lépni igyekvő, de ahhoz erőtlen Magyarországot szimbolizálja. A zene tág, nagyívű ,szinte musical-szerű, a szöveg közéleti, kemény, ez remekül ellenpontozza egymást.  A baj az, hogy ez a szöveg még mindig aktuális. Ha egy ma is aktív magyar előadó vagy együttes állna elő ezzel a dallal, agyondicsérné a kritika, milyen szépen, zenébe öntve megfogalmazták a mai valóságot. Szerintem ma ez dal felkerülne a legfrissebb toplistákra. Azaz: szellemi értelemben ugyanott vagyunk, mint húsz éve. Legfeljebb jobban megtanultunk kamuzni.  És hát, végül és nem utolsósorban, szólni kell Vincze Lilla elképesztően gyönyörű és utánozhatatlanul egzotikus hangjáról. Hol keletiesen egzotikus, hol operaszerűen széles, nagyon nagy a hangterjedelme, és minden hang tiszta, pontos. Vincze Lilla példá...

Nagyon szeretem, sokakkal együtt, az amerikai-kanadai Leonard Cohen: Hallelujah című dalát. Az utóbbi 1-2 évben egyre több magyar előadó is felveszi a dalt repertoárjába, a nevesebbek közül említsem  Kulka Jánost. Éneklik a Halleluját, magyarul. Zeneszerető keresztény emberként, pusztán hitre alapozva, sajnos, azt kell mondjam, nem tartom sikerültnek a magyar fordítást. Az alábbiak miatt: 1.A magyar emberek többsége, sőt,még a zsidó vallást gyakorlók többsége sem ismeri a héber zene sajatosságait, hangtanát. Ezért aztán a legtöbb hallgató számára az első strófa egyszerűen érthetetlen. Itt, véleményem szerint,el kellett volna rugaszkodni az eredeti szövegtől, nem fordítást, inkább átiratot kellett volna készíteni. 2. A szótagszám időnként nem stimmel, ezért az énekeseknek itt-ott el kell harapniuk egy-egy szótagot. Képzelem, mennyire örülök neki. 3. A negyedik versszakig azt hihetjük, kizárólag Istenről szól a dal azátn valahogy belekeveredik a szerelem. Ki érti ezt? Az vol...

Jó pár hete a legnagyobb videomegosztó portálon látható- hallható László Attila és Meggyes Csabi duettje,mely az Edda Művek Álmodtam egy világot című dalát dolgozza fel. Néhány megjegyzést szeretnék fűzni a produkcióhoz. 1. Nagyon tetszik az egész,Attila és Csabi karaktere,hangja,zenei profilja remekül kiegészítik egymást. 2.Remek ötlet volt,hogy szinti-alap helyett zongoraalappal vették újra a dalt. 3. Nem érezhetjük a duetten a feldolgozás-jelleget. Ma,a 21.században is lehet világot álmodni. És ha már megálmodtuk,ugyebár... Egyszóval:szerintem nagyon jó feldolgozás,nagyon jó duett.Igazi,nívós zene,bárhol a nagyvilágban felvállalható.

Bartók zenéjének sokoldalúságáról az is árulkodik, hogy milyen sokféleképpen fel lehet dolgozni ( legalábbis 2015.óta, amikor lejárt a műveire vonatkozó jogvédelem). A Sárik Péter Trió látszatra lehetetlen vállalkozásba fogott, mikor X Bartók című lemezén Bartók-műveket dolgozott fel jazz stílusban ( hogy aztán a jazz is mennyire sokoldalú, mennyire gyűjtőfogalommá vált, az más kérdés). Az itt előadott klasszikus zenemű-feldolgozások közül nekem a Mikrokozmosz tetszik legjobban: ha két, pontosabban három szóban kellene összefoglalni: líra és lendület. Aki érdekel a szomszédos népek zenéje, örömmel fogja hallgatni a Román táncok adaptációját is. Bartók Béla- tudomásom szerint- nem rajongott a jazzért. Túl felszínesnek tartotta a dallamvilágot, illetve kifogásolta az improvizáció központi szerepét. Ugyanakkor értékelte a jazz mélyén megbúvó "népi lényeget", a százados mélységeket. Azt gondolom, a Sárik Péter Trió X Bartók című albuma tetszene a 20.század talán legnagyobb ma...

Hát, ez brutális volt! Néztem a MüpArt Classic sorozatot az m5 kulturális tévécsatornán ( csak az érdekesség kedvéért a dátum: 2020.január 15., este). Nem vagyok igazán tájékozott a klasszikus zenében, a meglehetősen nonkonform orosz zsenitől, Szkrjabintól pedig egyetlen művet sem ismertem. Kovács János karmester vezényletével felcsendült az orosz zeneszerző utolsó zenekari műve- és, bár nem jellemző rám, de padlót fogtam. Tátott szájjal bámultam a képernyőt, mint kamaszgyerek koromban a focimeccset. A Prométheusz- A tűz költeménye című zenekari darab egyáltalán nem hasonlít semmihez, amit eddig hallottam ( klasszikus zenére gondolok). Nincs benne semmi kimódoltság, beosztottság, életidegenség. Van viszont eredetiség, tűz, remek zongorajáték ( Báll Dávid ezúttal is kitűnő volt), és a végén a szöveg nélkül éneklő kórus- elképesztő. Kíváncsi lennék ,mit szóltak ehhez a műhöz Szkrjabin korában ( a 20. század elején). Szerintem nem örültek neki. Ma, a 21. században már tátott szájjal ...

Fiatalkorom óta kedvencem az ún. etno-jazz ( ami már maga is egy sokágú zenei irányzattá fejlődött). Amit azonban a Togo All Stars zenekar művel, arra szavak nincsenek! Tchaka, tchaka című, közel negyedórás szerzeményükben- melynek igazából csak a váza van eltervezve, a többi improvizáció- az afrikai spritualitás minden csínját-bínját felvonultatják, az okkult túlzások nélkül. Itt egy másik dalt linkelek, mert ez is jó: https://www.youtube.com/watch?v=HVNRh86991Q Ráadásul igen eredményesen és fülbemászóan ötvözik az európai zenét az afrikaival, mégsem az az érzése a hallgatónak, hogy akkor na, ez most egy hibrid zene, hanem önálló entitás. A gyermeknek önálló személyisége van. A Togo All Stars bebizonyítja, hogy Afrikából indulva is lehet jó zenét művelni ( az albumok már Németországban és Hollandiában jelennek meg), ritmusosság és dallamosság igenis összeegyeztethető, a hallgató pedig megnézi a videót, és fél perc múlva már Afrika egyik őserdejében érzi magát, mint keresztény miss...

Tudják Önök, ki volt Arrigo Boito? Valószínűleg a magyar zenerajongók nagy része nem is hallott róla. Pedig az olasz mester nem volt kispályás a 19.század zenei életében. Ő írta például Giuseppe Verdi Falstaff és Otello című operájának librettoját. Nem akárkivel dolgozott tehát. Aztán, ahogy az már lenni szokott, a háttérember előrelépett, és gondolta, saját operát ír. Ez lett a Mefistofeles. A zeneművet 1862-ben mutatták be, a kritikusok és a közönség a "megosztó,de inkább nem"- címkéjű dobozba helyezték be. Magyarul: bukta, de nagyon. Már éppen levették volna a műsorról szegény Mefistofeles-t, amikor is újsághír jelent meg: két kritikus párbajozott az opera miatt. A vitatéma az volt: a Mefistofeles wágnerista, avagy nem wágnerista. A wágnerizmus, tetkintve megalkotójának északi származását, a mediterrán világban megbélyegző címkének számított. Azt tekintették wágneristának, aki csillogó, felszínes zeneművet ír, amelyben fontosabb a meghökentés, mint a mélyebb érzelmek é...

Régi, de mindig aktuális lemez: egyéni, intellektuális. 1967-ben, több, mint 50 éve jelent meg az album. A metodista lelkész apa és templomi orgonista anya gyermeke,Don Ellis, foglalkozása szerint jazztrombitás volt, de volt a lelkében alami örök kísérletező. Aztán néha bejött a kísérlet, néha nem. Az electric Bath a sikeres próbálkozások közé tartozik. Don Ellist igencsak aggasztotta a rockzene előretörése az 1960-as években ( meg hippimozgalom is aggasztotta, de erről most nem szólunk.). Aztán kitalálta Don Ellis, hogy ( ha már a gát átszakadt) beemeli a rock bizonyos elemeit a jazzbe. Így született meg a jazzrock, más néven fúziós zene. Don Ellis szerint ő volt ennek a stílusnak a megalkotója, mások szerint meg nem. Dehát nem az lényeg ,hogy kirakta le a Lánchíd alapkövét, az a lényeg, hogy van Lánchíd... Az Electric Bath album legnagyobb erénye, hogy Ellis zenekara úgy játszik a hallgatóság hangulatával, mint macska az egérrel. Változatos ritmikájú dalok hol gyors, hol lassú, h...

A Rómeó Vérzik zenekarral úgy ismerkedtem meg, hogy egy barátomnak megvolt a Három című CD, és betettük a lejátszóba. Nagyon elbűvölt, ahogy Kovács Koppány énekelt: tiszra volt és érthető, nagyon sok rockénekessel ellentétben. Feltekertem a lejátszót maximális hangerőre, és még akkor is tiszta volt és érthető. Tehát: tud. Amúgy a CD-ről annyit, hogy jó példája annak, hogy lehet rock and rollt, vagy mocskos rockot játszani anélkül, hogy rátévednénk az okkultizmus kétes mezejére. A szövegek vállalhatók, időnként filozofikusak, a zene tempós de nem követhetetlenül gyors, Az egész összességében véve: tanulságos és kellemes. Hogy melyik dal tetszett legjobban? Kalózhajó, Fényt a fejekbe! ( A szövegről eszembe jutott Zoárán egyik dala, a Soha ne higgyetek a szemeteknek!), valamint a címadó dal, a Három.... Az is tetszik, ahogy a szlovákiai magyarságukat kezelik. Természetesen, nem átpolitizálva. A Rómeó Vérzik szimpatikus zenekar. Több ilyen kellene.

Amikor Szörényi Levente és Koncz Zsuzsa berobbant ezzel a lemezzel (1988), sokan máris új korszakról beszéltek. Eszétátk áradoztak arról, hogy mostantól fogva minden magyar dalnak Arany, Petőfi, Vörösmarty vagy éppen József Attila lesz a fel nem kért szövegírója. Irodalomnak és könnyűzenének efféle összeházasítása azért nem következett be, a Balladák mégis emlékezetes lemez maradt. Véleményem szerint a Vörös Rébék a legjobban sikerült dal: szabályszerű dallamtapadásom volt napokig ettől a népdalos-folk beates dallamvilágtól, a szöveg pedig ugyebár, önmagát adja...A Kőmíves Kelemen refrénje is hasonló reakciókat vált ki a hallgatóból: mindenki megátkozza azt, akit éppen haraggal illet. A Fehér Anna vége hasonló. A Hej,barátom lírai dal, merengés a tűnő időn, annak megtanulása, hogy év jön év után, hónap hónap után, nap pedig nap után. A Végtelen úton szerintem alaposan kilóg a lemez dalai közül, olyan, mintha egy KFT-dal lenne, amúgy jó zene, csak nem Szörényi. A Szondi két apródjába...

Jennifer Rush amerikai énekesnő az 1980-as években üstökösként tűnt fel. Tudott valami olyat, amit kevés kolléganője: énekelni. Amint az a Classics című albumról is kiderül, olyan hangi adottságai vannak, mint keveseknek. Ezért van az, hogy koncertjein még mai napság is több tízezren vannak jelen, köztük fiatalok is. A Classics című lemez hangulata egészében véve musicalszerű. Nagyívű dallamok, átfogó szövegek, óriási hang. Néhány dalról, csak válogatásszerűen: Érdemes rengetegszer meghallgatni a Destiny ( azaz: Végzet) című dalt: anak idején rajongói a Metropolitanba követelték az énekesnőt. Az I Come Undine egy igazi felpörgető dal, eső esetén ajánlott. A 25 Lovers pedig afféle óvatos bevezetés a száguldás előtt. Hogy mit szólok az Ave Maria feldolgozásához? Szerintem nem feldolgozás. Valahogy azt érzem, a harangzúgáson kívül semmit nem tesz hozzá az eredetihez, csak egy kicsit meggyorsítja. Az album végén található, Az Utazás Végén című dal ( Leslie Mándoki Intézte el, hogy Jenni...

A Lord együttes Szombathelyről indult, innen lettek országosan ismertek. 1988-ban aztán berobbantak a magyar rockvilágba, Szemedben a csillagok című lemezükkel. Ez a zene rockezene ugyan, de egészen más értelemben, mint pl. az EDDA Művek vagy a Hobo Blues Band. Sokkal- és ezt most jó értelemben mondom- lightosabb, szórakoztatóbb, nem annyira intellektuális. Az üzenet viszont egyértelmű: humanizmus, alázat a rock iránt, együttérzés a szenvedőkkel. Pohl Mihály énekel a lemezen- sokan, annak idején mondogatták, hogy az ő hangja nem kifejezetten " rockra való". Vékony. Szerintem ez nem igaz, sehol az előírva, hogy egy rockénekes basszus hangnemben kell, hogy beszéljen, és végig kell üvöltenie az egész lemezt. Pohl Mihály hangja finom, de finomkodó, érzelmes, de nem érzelgős. Jó helyen van ott, ahol van. A dalok többsége- mai, 21. századi füllel hallgatva-  jó. Nem slágerlistavezető, de azért TOP 10. Lehet, hogy ez többet ér, mint egy listavezető és nulla TOP 10....Az Álmodo...

2001.februárjában Friderika elkészítette Hazatalálsz című albumát. Rendkívül igényes, komoly produkcióval gazdagodott a magyar zene kincsestára. Érdemes ezért dalonként bemutatni az albumot. A lemez tartalmi koncepciója nem más, mint felvillantani egy megtért keresztény ember útját a bűnből az isteni igazságba. Zenei koncepciója pedig az, hogy mindezt a folyamatot zeneileg eklektikusan, a könnyűzenének nevezett ( olykor nagyon nehéz) művészet legkülönbözőbb stíluseszközeivel megtenni, úgy, hogy a produkció világi ember számára is elfogadható, jól hangzó legyen. A nyitódal a Sordino. Nagyszerű felütés, szinte behúzza a hallgatót egy adott világba, egyszerre sejtelmes és realista, Friderika keleties hangját jól ellenpontozza a férfi rap ( talán már nem olvasok annyira jól, de nem találom, ki rappel). Az igazi boldogság ( nem tudok jobb szót rá) olyan napsugaras dal. Azért nem írom, hogy dicséret, mert nem hangzik Isten neve. Ennek ellenére mindenki tudja, kiről van szó. Az énekhang ...

Valamikor, a kilencvenes évek elején, amikor Magyarországon minden változóban volt, egy Pajor Tamás nevű igen fiatal ember feléledt, kereszténnyé lett, Ámen nevű zenekara pedig átütő sikert aratott, legalábbis a keresztény fiatalok körében. Azóta ezek a fiatalok már felnőttek, családot alapítottak, némelyik még bizonyosmértékű karriert is befutott, az Áment , és a Szabad vagy című albumot pedig besorolták fiatalkoruk letűnt emlékei közé... pedig jó zene volt ez, az akkori idők funkys-popos ízlésvilágát próbálta meglovagolni, Istenre mutató dalszövegekkel. Azt kell mondjam, véleményem szerint a kísérlet nem minden elemében sikerült, de a Kapaszkodj meg! című dal maradandónak bizonyult, legalábbis az én fülemben. A Tűzijáték című dalt pedig még, az azóta eltelt huszonöt év dacára, képes vagyok felidézni, ami, ismerve az én memóriámat, bravúr, mármint az Ámen zenekar részéről. Szóval, a mai Teenagerek számára annyit: hallgassák meg ezt a lemezt, kérdezzék meg a fatert, mi az a furcsa...

Nagyon sokan próbálkoztak már azzal, hogy fiatalok részére értékorientált és semmi rosszra nem buzdító zenei albumokat készítsenek. Van, akinek ez sikerült, van, aki inkább visszamenekült a maga popkultúrás-celebes világába, mert ott érezte otthon magát. Pajor Tamásnak sikerült. Az Önök Érték egy vidám, dinamikus, ugyanakkor értékcentrikus, gondolkodásra késztető zenei album. Ha szabad személyeskedni: jómagam még megjelenése után több, mint tíz évvel is szívesen hallgatom. Hogy miért? Mert keresztény. Isten és a Biblia értékeit hirdeti,igaz, nem direkt evangelizációs formában, hanem metaforák mögé rejtve. Az Önök Érték tehát olyan, világi zene, amit keresztény fiatalok is nyugodtan hallgathatnak. A szövegvilágban egyértelműen a parodisztikus elem dominál. A Tiszt című dal az állítólagos magyar RNR forradalmat, A Horváthék fia című lírai opus pedig a korabeli fiúcsapatok nyálgép-zenéjét parodizálja, ráadásul úgy, hogy szövege mindvégig tragikusan komoly, és a kábítószer-fogyasztás ...

Az album címe egy metafora: mindannyian turisták vagyunk. Nem a miénk a Föld. De ott vagyunk bárhol, mindenhol. És sehol nem érezzük magunkat igazán otthon. Mert turisták vagyunk mindig, mindenhol. Metaforák vagyunk. Azért szeretem ezt a Kispál- albumot, mert nagyon sok zenei stílus hallható rajta. Van itt igazi hatvanas évekbeli rock and roll ( Tiszai pályaudvar), rap ( Menjél messze), lendületes konyharock a la nyolcvanas évek ( Küldi a megoldást), folk- rock ( De szeretnék), soul ( Extra light)- de amúgy Kispál és a Borz- módra halljuk ezeket, eltúlozva, magában rejtve önmaga paródiáját. Nagyon jó a dalok elrendezése, egymásutánisága, ez általában gyengéje a magyar zenekaroknak, itt ez nagyon jól meg lett oldva. S mint minden Kispál és a Borz album esetében, a Turisták bárhol esetében is legfontosabb: a szöveg. Humoros. Jelenségorientált, szituatív Sosem direkt, mindig metaforikus. Liberális- ez olykor túlzásba is megy, főképp az Extra light című dalban. Finom, nem sértő ...

Tegye a szívére mindenki a két kezét, aki hegedül: el tudná játszani fejből a Párosítót, vagy a Menuettót, vagy a Tót nótát? Bartók remekművei még a gyakorlott hegedűsnek sem adják könnyen magukat- hiába mondogatjuk, hogy hát nem lehet ez olyan nehéz, alig egy perces tételekről van szó, mégis, mintha valami hosszú szimfóniát kellene játszani, úgy érezhetjük. Éppen ezért örvendetes, hogy két kiváló zeneművész ( Kelemen Barnabás és Kokas Katalin) vállalkozott arra, hogy nemcsak eljátssza és CD-re felveszi ezt a nagyszerű muzsikát, hanem meg is tanítja az érdeklődőknek, hangról hangra, tételről tételre. Maga a zene technikailag és érzelmileg tökéletes, kissé elcsépelt szóval: virtuóz- ám a füzetek, melyeket a Kiadó a CD mellé mellékelt, ráadásul igencsak hasznosak. Olyan ez, mint mikor egy nagyszerű műhely feltárja kapuját, és bepillantást enged a kulisszák mögé. Gyertek, fiatalok, és tanuljatok, örök értéket, Bartókot. Aki hegedül, annak azért ajánljuk ezt a CD-t, aki eddig nem profi, ...

Ahogy a nagy klasszikus tudor írja:sic!, mert az eredeti Metallica-lemez címe bizony három ponttal kezdődik... Bevallom, zenei ízlésemet tekintve nem vagyok éppen egy nagy metálrajongó. Vannak azonban olyan lemezek, albumok, magyarok és külföldiek is, melyek tetszenek. Ezek közé tartozik az amerikai Metallica együttes ...And Justice for All című lemeze is, mely 1988-ban jelent meg. Mivel nem vagyok rajongója, nem vagyok szakértője sem a metálnak- ezen stílus esetében egyik feltételezi a másikat- van azonban két dal, amit szívből ajánlhatok azoknak is, akiknek szíve inkább a lágyabb muzsika után húz. Az egyik ilyen dal: One. Annyira keresetlen, mégis, annyira érzelmes- egy katonáról szól, aki már tényleg Egy- mivel elvesztette hallását, kezeit, lábát. Nagyon nagy előnye ennek a dalnak, hogy nem okkult... Dyers Eve: nos, ez már másabb dió. Ez egy igazi metál-dal, de nem az a dübörgően kemény, inkább ötletes, finom- olyan, mint amikor a hangolás gomb helyett a finomhangolás gombra ka...

A Napoleon Boulevard meglehetősen "magától értetődő" címet viselő albuma 1986-ban robbant be az akkoriban R-GO-tól, Eddától és Első Emelettől uralt magyar könnyűzenei életbe. A különbség azonnal nyilvánvaló volt: nemcsak Vincze Lilla elképesztően jó hangja, hanem a zene intellektuális oldala, kulturáltsága, a rajongókhoz való viszony- minden más volt. Európaibb. És nem az érdekelt bennünket, hogy újhullám, vagy nem új hullám, hanem az, hogy itt van Valami, ami más és ami jó. Az albumról a Szállj velem! című dal lett igazi sláger, rádiók és tévék kedvence- ez amolyan felhívás keringőre-dal. Éld az életet magasröptűen, ne ragadj le a földön. Nagyjából ez a mondanivaló. Az ostorcsattogtatáshoz hasonló zenei refrénelem még különlegesebbé tette ezt a nótát. Aztán, ahogy az lenni szokott, a többi dal is szépen bevájta magát a zeneszerető közönség becses füleibe. A Lovat akarok rajzolni című elektromos szintietűdöt nem értettük, de tetszett. A Burleszk arról szól,hogy evilágban...

Jómagam nagyon kedvelem Takáts Tamást, elképesztően jó hang, remek ízlés, intelligencia, empátia sugárzik belőle. A Best of Karthago albumon, nem nehéz kitalálni, a Karthago együttes legjobb dalai hallhatók, szinte láthatók, és tapinthatók.Rock és érzékenység, keménység és finomság, zene és még valami több. Az a jó zene, mely túllép a fülön, és kalandozik az egész testben. Rekviem, Áruló, Keleti éj- mind-mind olyan dalok, hogy az ember beleborzong. A Keleti éjben persze van némi okkult, de ezen a szinten még ezt is megbocsátja az ember. xxxxxxxxxxxxxxxxxxXX Nézd meg, mi okosságot és bolondságot irnak az ujságok: sajtoszemle.blogspot.com