László Attila és Meggyes Csabi álmodott egy világot

Jó pár hete a legnagyobb videomegosztó portálon látható- hallható László Attila és Meggyes Csabi duettje,mely az Edda Művek Álmodtam egy világot című dalát dolgozza fel. Néhány megjegyzést szeretnék fűzni a produkcióhoz.
1. Nagyon tetszik az egész,Attila és Csabi karaktere,hangja,zenei profilja remekül kiegészítik egymást.
2.Remek ötlet volt,hogy szinti-alap helyett zongoraalappal vették újra a dalt.
3. Nem érezhetjük a duetten a feldolgozás-jelleget. Ma,a 21.században is lehet világot álmodni. És ha már megálmodtuk,ugyebár...
Egyszóval:szerintem nagyon jó feldolgozás,nagyon jó duett.Igazi,nívós zene,bárhol a nagyvilágban felvállalható.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10 Magyar Énekesnők

Az alábbi Top 10 Magyar Énekesnők lista úgy keletkezett, hogy a legnépszerűbb videomegosztó portálon nézegettem a híres magyar énekesnők klipjeit és ahogy tetszés szerint sorba raktam őket, hát abból lett a TOP 10. Tehát nem eladási lista, hanem teljesen szubjektív, a pillanatnyi ízlésemen alapuló lista ez. 10.Koncz Zsuzsa:Történelmi lecke fiúknak 9. Rúzsa Magdolna: Lesz, ahogy lesz 8. Katona Klári:Mint a filmeken 7.Kovács Kati: Nem leszek a játékszered 6. Kovács Kati: Úgy szeretném meghálálni 5. Vincze Viktória:Hány éjjel vártam  Ehhez dalhoz, pontosabban: a listán elfoglalt előkelő helyéhez egy kis magyarázat: erős személyes emlékek kötődnek hozzá... 4. Szűcs Judith:Táncolj még 3. Katona Klári:Mama 2. Koncz Zsuzsa: Jelbeszéd 1. Rúzsa Magdolna: Egyszer Mivel mi nem letöltős oldal vagyunk, keresse ki mindenki ezeket a felvételeket! Kitűnő zenék, öröm hallgatni!
További információk

A Hallelujah magyar szövegéről

Nagyon szeretem, sokakkal együtt, az amerikai-kanadai Leonard Cohen: Hallelujah című dalát. Az utóbbi 1-2 évben egyre több magyar előadó is felveszi a dalt repertoárjába, a nevesebbek közül említsem  Kulka Jánost. Éneklik a Halleluját, magyarul. Zeneszerető keresztény emberként, pusztán hitre alapozva, sajnos, azt kell mondjam, nem tartom sikerültnek a magyar fordítást. Az alábbiak miatt: 1.A magyar emberek többsége, sőt,még a zsidó vallást gyakorlók többsége sem ismeri a héber zene sajatosságait, hangtanát. Ezért aztán a legtöbb hallgató számára az első strófa egyszerűen érthetetlen. Itt, véleményem szerint,el kellett volna rugaszkodni az eredeti szövegtől, nem fordítást, inkább átiratot kellett volna készíteni. 2. A szótagszám időnként nem stimmel, ezért az énekeseknek itt-ott el kell harapniuk egy-egy szótagot. Képzelem, mennyire örülök neki. 3. A negyedik versszakig azt hihetjük, kizárólag Istenről szól a dal azátn valahogy belekeveredik a szerelem. Ki érti ezt? Az volna a
További információk

Sárik Péter Trió:X Bartók

Bartók zenéjének sokoldalúságáról az is árulkodik, hogy milyen sokféleképpen fel lehet dolgozni ( legalábbis 2015.óta, amikor lejárt a műveire vonatkozó jogvédelem). A Sárik Péter Trió látszatra lehetetlen vállalkozásba fogott, mikor X Bartók című lemezén Bartók-műveket dolgozott fel jazz stílusban ( hogy aztán a jazz is mennyire sokoldalú, mennyire gyűjtőfogalommá vált, az más kérdés). Az itt előadott klasszikus zenemű-feldolgozások közül nekem a Mikrokozmosz tetszik legjobban: ha két, pontosabban három szóban kellene összefoglalni: líra és lendület. Aki érdekel a szomszédos népek zenéje, örömmel fogja hallgatni a Román táncok adaptációját is. Bartók Béla- tudomásom szerint- nem rajongott a jazzért. Túl felszínesnek tartotta a dallamvilágot, illetve kifogásolta az improvizáció központi szerepét. Ugyanakkor értékelte a jazz mélyén megbúvó "népi lényeget", a százados mélységeket. Azt gondolom, a Sárik Péter Trió X Bartók című albuma tetszene a 20.század talán legnagyobb ma
További információk