Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2019

Ákos:Élő dalok

Ákos Élő dalai...Az addigi életmű összessége és részben átdolgozása. Komplex stílusú, átfogja a könnyűzene valamennyi irányzatát: elektronikus pop, rock, progresszív rock, alán csak a punk hiányzik. Az Élő dalok huszonéves korom egyik maradandó zenei emléke. Nagyon modern, nagyon szerethető koncert-CD ( és műsoros kazetta, ó de jó kis hanghordozó volt az...). A Tanulékony szörnyeteg egyszerűen levett a lábamról, az utolsó három szám pedig- véleményem szerint- az egyik leghangulatosabb, legkreatívabb koncertlemez-rész. A Hello bús szomorúságát felváltja Az utolsó léevél bús szomorúsága- de mennyivel más a kettő! Mert bánkódhat az emberi lélek többféleképp. Ebből a szomorkás állapotból pedig kiemel az Esőkirály elképesztő feldolgozása. Mindig a mítosz emel ki a hétköznapok sivárságából. A Test - nem is tudom, mit mondjak. Befagy a szó. Csak Te vagy- ez már Istenről szó, a hétköznapok fogságában vergődő ember istenkereséséről.  Csak hallgasd, és tanulj. Saját magadról tanulj. Ákos z

Rómeó Vérzik:Három

A Rómeó Vérzik zenekarral úgy ismerkedtem meg, hogy egy barátomnak megvolt a Három című CD, és betettük a lejátszóba. Nagyon elbűvölt, ahogy Kovács Koppány énekelt: tiszra volt és érthető, nagyon sok rockénekessel ellentétben. Feltekertem a lejátszót maximális hangerőre, és még akkor is tiszta volt és érthető. Tehát: tud. Amúgy a CD-ről annyit, hogy jó példája annak, hogy lehet rock and rollt, vagy mocskos rockot játszani anélkül, hogy rátévednénk az okkultizmus kétes mezejére. A szövegek vállalhatók, időnként filozofikusak, a zene tempós de nem követhetetlenül gyors, Az egész összességében véve: tanulságos és kellemes. Hogy melyik dal tetszett legjobban? Kalózhajó, Fényt a fejekbe! ( A szövegről eszembe jutott Zoárán egyik dala, a Soha ne higgyetek a szemeteknek!), valamint a címadó dal, a Három.... Az is tetszik, ahogy a szlovákiai magyarságukat kezelik. Természetesen, nem átpolitizálva. A Rómeó Vérzik szimpatikus zenekar. Több ilyen kellene.

Marcin Wasilewski Trio:January

Lengyel jazz: a kommunizmus idején ez a kifejezés szinonímája volt a " szabadság", intellektuális függetlenség", " kreativitás" szavaknak és kifejezéseknek. A bravúr az, hogy a lengyel jazz-zene képes volt megőrizni pozícióit a kommunizmus bukása után is, sőt, a 21. században talán még meg is élénkült kissé. Jó példa erre a Marcin Wasilewski Trio 2008-ban megjelent albuma, a January. A cím metaforikus, azt jelenti: valaminek a kezdete, a formálódás, az alakulás időszaka. Marcin Wasilewski zongorán játszik, Slawomir Kurkiewicz nyomja a basszust, Michail Miskiewicz pedig dobol, de még hogy...  A January album műfaja: hát...a Kiadó igyekezett begyömöszölni a zenekart a " világzene" címkéjű dobozba, ez azonban szűknek bizonyult. A kompozíciók között találunk balkáni orientációjú, pörgős-táncos zenét éppúgy, mint az úgynevezett etno-jazz és a hagyományos európai modern jazz ötvözetét. Azt már mondanom sem kell, hogy kiváló hangszeres tudású zenészekről v

Brahms: Magyar táncok a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásában

A Magyar Állami Hangversenyzenekar ( ma már Nemzeti Filharmonikus Zenekar) Antal Mátyás vezényletével adja elő Johannes Brahms: Magyar táncok című művét. Nagyon kellemes, néhol vérpezsdítő előadás. Személyes kötődésem is van a műhöz: 12 éves koromban ez volt az első klasszikus zenei alkotás, amit hajlandó voltam végighallgatni ( akkor még lemezről), és tetszett. Nagyon fontosnak találom, hogy végre az egész művet egyben adják elő. A 21 Magyar táncot Brahms nagyon fontos műnek tekintette, s mindenekfelett. egységes egésznek. Nem 21 kis mű, véletlenszerűen egymás mellé rendelve, hanem nagyon okosan felépített, voltaképpen 21 tételből álló zenemű. Nem véletlenül hallható az F major hamarabb ,mint a D minor. Az iskolákban is így kellene hallgatni a tanulóknak, egyben. A MÁH előadásában ez az egység remekül megmutatkozik. Szóval, jó album, a magyar komolyzenei CD-k egyik legjobbika. Azt látom, hogy nehéz beszerezni. Azonkívül, ha szabad egy kritikai megjegyzést a borítóról: Brahms szem