Lord:Szemedben a csillagok
A Lord együttes Szombathelyről indult, innen lettek országosan ismertek. 1988-ban aztán berobbantak a magyar rockvilágba, Szemedben a csillagok című lemezükkel.
Ez a zene rockezene ugyan, de egészen más értelemben, mint pl. az EDDA Művek vagy a Hobo Blues Band. Sokkal- és ezt most jó értelemben mondom- lightosabb, szórakoztatóbb, nem annyira intellektuális. Az üzenet viszont egyértelmű: humanizmus, alázat a rock iránt, együttérzés a szenvedőkkel.
Pohl Mihály énekel a lemezen- sokan, annak idején mondogatták, hogy az ő hangja nem kifejezetten " rockra való". Vékony.
Szerintem ez nem igaz, sehol az előírva, hogy egy rockénekes basszus hangnemben kell, hogy beszéljen, és végig kell üvöltenie az egész lemezt. Pohl Mihály hangja finom, de finomkodó, érzelmes, de nem érzelgős. Jó helyen van ott, ahol van.
A dalok többsége- mai, 21. századi füllel hallgatva- jó. Nem slágerlistavezető, de azért TOP 10. Lehet, hogy ez többet ér, mint egy listavezető és nulla TOP 10....Az Álmodom egy nagyon érdekes, izgalmas szerelmi vallomás. Az Éjszakák- nincs jobb szó rá- olyan közérzet-dal. Fázom a szélben- A Vándoron kívül ez került fel a listákra, pedig szerintem a kemény nóták közül a Tombolhat szél sokkal jobb.
Az Érezzél engem című dalhoz annyit fűznék, hogy szerintem az " érezzél" szó helyes magyar alakja: " érezz". Valahogy az a plusz szótag az én kis vájtfülemet ingerli. Amúgy a dal jó.
Dallamtapadást, érdekes módon, a Virágdal a XXI. századból című lírai szerzemény okoz. A másik lírai dal, a Szemedben a csillagok, viszont eléggé felejthető. ( Most, így, megjelenés után több, mint harminc évvel hallgatva!)
És akkor a nagy sláger, a Vándor: szerintem zeneileg remekül megkomponált, ezzel példaértékű a többi magyar rockegyüttes számára, szövegében viszont erősen a giccshatáron mozog. A szabadságról kellene szólni a dalnak, de inkább csak a céltalan csavargás jön le belőle. Hiányzik az, hogy ez a derék vándor mit is akar kezdeni azzal a fenenagy szabadságával, azonkívül, hogy összevissza barangol a világban.
A Szemedben a csillagok azért jó lemez, mert azt valósítja meg, amit kitűz. Nem akar túlzottan filozofikus lenni, de azért túl akar lépni a közhelyeken. Technikailag a muzsika jó ( kiemelném Gidófalvy Attila billentyűst, de a többiek is odateszik, amit kell), néhány dal ma már nem vállalható.
De ez, több, mint 30 év után, már természetes.
Az együttes még manapság is nyomja, nem is akárhogy. Itt a weboldal:lordzenekar.hu
Ez a zene rockezene ugyan, de egészen más értelemben, mint pl. az EDDA Művek vagy a Hobo Blues Band. Sokkal- és ezt most jó értelemben mondom- lightosabb, szórakoztatóbb, nem annyira intellektuális. Az üzenet viszont egyértelmű: humanizmus, alázat a rock iránt, együttérzés a szenvedőkkel.
Pohl Mihály énekel a lemezen- sokan, annak idején mondogatták, hogy az ő hangja nem kifejezetten " rockra való". Vékony.
Szerintem ez nem igaz, sehol az előírva, hogy egy rockénekes basszus hangnemben kell, hogy beszéljen, és végig kell üvöltenie az egész lemezt. Pohl Mihály hangja finom, de finomkodó, érzelmes, de nem érzelgős. Jó helyen van ott, ahol van.
A dalok többsége- mai, 21. századi füllel hallgatva- jó. Nem slágerlistavezető, de azért TOP 10. Lehet, hogy ez többet ér, mint egy listavezető és nulla TOP 10....Az Álmodom egy nagyon érdekes, izgalmas szerelmi vallomás. Az Éjszakák- nincs jobb szó rá- olyan közérzet-dal. Fázom a szélben- A Vándoron kívül ez került fel a listákra, pedig szerintem a kemény nóták közül a Tombolhat szél sokkal jobb.
Az Érezzél engem című dalhoz annyit fűznék, hogy szerintem az " érezzél" szó helyes magyar alakja: " érezz". Valahogy az a plusz szótag az én kis vájtfülemet ingerli. Amúgy a dal jó.
Dallamtapadást, érdekes módon, a Virágdal a XXI. századból című lírai szerzemény okoz. A másik lírai dal, a Szemedben a csillagok, viszont eléggé felejthető. ( Most, így, megjelenés után több, mint harminc évvel hallgatva!)
És akkor a nagy sláger, a Vándor: szerintem zeneileg remekül megkomponált, ezzel példaértékű a többi magyar rockegyüttes számára, szövegében viszont erősen a giccshatáron mozog. A szabadságról kellene szólni a dalnak, de inkább csak a céltalan csavargás jön le belőle. Hiányzik az, hogy ez a derék vándor mit is akar kezdeni azzal a fenenagy szabadságával, azonkívül, hogy összevissza barangol a világban.
A Szemedben a csillagok azért jó lemez, mert azt valósítja meg, amit kitűz. Nem akar túlzottan filozofikus lenni, de azért túl akar lépni a közhelyeken. Technikailag a muzsika jó ( kiemelném Gidófalvy Attila billentyűst, de a többiek is odateszik, amit kell), néhány dal ma már nem vállalható.
De ez, több, mint 30 év után, már természetes.
Az együttes még manapság is nyomja, nem is akárhogy. Itt a weboldal:lordzenekar.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése