Zeneszemle: Mindenféle zenei albumokról:klasszikus,rock,jazz,népzene. Ajánló, nem letöltés!

 A Jelentés az alagútból című dal a Napoleon Boulevard: Mennyből az angyal című albumán hallható. A dal szövege metaforikus, az alagút nem egyszerűen építmény, hanem a Kelet és Nyugat között megrekedt, lépni igyekvő, de ahhoz erőtlen Magyarországot szimbolizálja. A zene tág, nagyívű ,szinte musical-szerű, a szöveg közéleti, kemény, ez remekül ellenpontozza egymást.  A baj az, hogy ez a szöveg még mindig aktuális. Ha egy ma is aktív magyar előadó vagy együttes állna elő ezzel a dallal, agyondicsérné a kritika, milyen szépen, zenébe öntve megfogalmazták a mai valóságot. Szerintem ma ez dal felkerülne a legfrissebb toplistákra. Azaz: szellemi értelemben ugyanott vagyunk, mint húsz éve. Legfeljebb jobban megtanultunk kamuzni.  És hát, végül és nem utolsósorban, szólni kell Vincze Lilla elképesztően gyönyörű és utánozhatatlanul egzotikus hangjáról. Hol keletiesen egzotikus, hol operaszerűen széles, nagyon nagy a hangterjedelme, és minden hang tiszta, pontos. Vincze Lilla példát mutathat a m

Az alábbi Top 10 Magyar Énekesnők lista úgy keletkezett, hogy a legnépszerűbb videomegosztó portálon nézegettem a híres magyar énekesnők klipjeit és ahogy tetszés szerint sorba raktam őket, hát abból lett a TOP 10. Tehát nem eladási lista, hanem teljesen szubjektív, a pillanatnyi ízlésemen alapuló lista ez. 10.Koncz Zsuzsa:Történelmi lecke fiúknak 9. Rúzsa Magdolna: Lesz, ahogy lesz 8. Katona Klári:Mint a filmeken 7.Kovács Kati: Nem leszek a játékszered 6. Kovács Kati: Úgy szeretném meghálálni 5. Vincze Viktória:Hány éjjel vártam  Ehhez dalhoz, pontosabban: a listán elfoglalt előkelő helyéhez egy kis magyarázat: erős személyes emlékek kötődnek hozzá... 4. Szűcs Judith:Táncolj még 3. Katona Klári:Mama 2. Koncz Zsuzsa: Jelbeszéd 1. Rúzsa Magdolna: Egyszer Mivel mi nem letöltős oldal vagyunk, keresse ki mindenki ezeket a felvételeket! Kitűnő zenék, öröm hallgatni!

Nagyon szeretem, sokakkal együtt, az amerikai-kanadai Leonard Cohen: Hallelujah című dalát. Az utóbbi 1-2 évben egyre több magyar előadó is felveszi a dalt repertoárjába, a nevesebbek közül említsem  Kulka Jánost. Éneklik a Halleluját, magyarul. Zeneszerető keresztény emberként, pusztán hitre alapozva, sajnos, azt kell mondjam, nem tartom sikerültnek a magyar fordítást. Az alábbiak miatt: 1.A magyar emberek többsége, sőt,még a zsidó vallást gyakorlók többsége sem ismeri a héber zene sajatosságait, hangtanát. Ezért aztán a legtöbb hallgató számára az első strófa egyszerűen érthetetlen. Itt, véleményem szerint,el kellett volna rugaszkodni az eredeti szövegtől, nem fordítást, inkább átiratot kellett volna készíteni. 2. A szótagszám időnként nem stimmel, ezért az énekeseknek itt-ott el kell harapniuk egy-egy szótagot. Képzelem, mennyire örülök neki. 3. A negyedik versszakig azt hihetjük, kizárólag Istenről szól a dal azátn valahogy belekeveredik a szerelem. Ki érti ezt? Az volna a

Jó pár hete a legnagyobb videomegosztó portálon látható- hallható László Attila és Meggyes Csabi duettje,mely az Edda Művek Álmodtam egy világot című dalát dolgozza fel. Néhány megjegyzést szeretnék fűzni a produkcióhoz. 1. Nagyon tetszik az egész,Attila és Csabi karaktere,hangja,zenei profilja remekül kiegészítik egymást. 2.Remek ötlet volt,hogy szinti-alap helyett zongoraalappal vették újra a dalt. 3. Nem érezhetjük a duetten a feldolgozás-jelleget. Ma,a 21.században is lehet világot álmodni. És ha már megálmodtuk,ugyebár... Egyszóval:szerintem nagyon jó feldolgozás,nagyon jó duett.Igazi,nívós zene,bárhol a nagyvilágban felvállalható.

Nagyon ritka, hogy kortárs opera akkora nemzetközi sikert arasson, mint Eötvös Péter zeneműve,A szerelemről és más démonokról. Több fesztivált megjárt zeneműről van szó, amely bizonyítja, hogy a zenés színház a 21. században is tud olyat mondani, ami érdekli mind a szakmát, mind a nagyközönséget. 2017.óta számtalan hazai és nemzetközi elismerést " zsebelt be" Eötvös Péter operája. A szerelemről és más démonokról kiváló ihletforrás, a világhírű író, Gabriel García Márquez azonos című regénye alapján íródott, a többnyelvű szöveget ( mely itt nemcsak az etno-divat kedvéért többnyelvű, hanem a sajátos poliglottság sajátos funkcióval bír) Hamvai Kornél jegyzi. A zene elképesztően jó, olyan mélységeket hoz elő a lélekből, melyre irodalomban csak a többek között García Márquez nevével is feljegyzett mágikus realizmus képes. A cselekmény szerint egy fiatal lányt veszett kutya harap meg, de ebből nem lesz szenzáció, mert ugyanebben a pillanatban napfogyatkozás köszönt a városra. A

Bartók zenéjének sokoldalúságáról az is árulkodik, hogy milyen sokféleképpen fel lehet dolgozni ( legalábbis 2015.óta, amikor lejárt a műveire vonatkozó jogvédelem). A Sárik Péter Trió látszatra lehetetlen vállalkozásba fogott, mikor X Bartók című lemezén Bartók-műveket dolgozott fel jazz stílusban ( hogy aztán a jazz is mennyire sokoldalú, mennyire gyűjtőfogalommá vált, az más kérdés). Az itt előadott klasszikus zenemű-feldolgozások közül nekem a Mikrokozmosz tetszik legjobban: ha két, pontosabban három szóban kellene összefoglalni: líra és lendület. Aki érdekel a szomszédos népek zenéje, örömmel fogja hallgatni a Román táncok adaptációját is. Bartók Béla- tudomásom szerint- nem rajongott a jazzért. Túl felszínesnek tartotta a dallamvilágot, illetve kifogásolta az improvizáció központi szerepét. Ugyanakkor értékelte a jazz mélyén megbúvó "népi lényeget", a százados mélységeket. Azt gondolom, a Sárik Péter Trió X Bartók című albuma tetszene a 20.század talán legnagyobb ma